Budapest University of Technology and Economics

Erasmus-élmények Finnországból és Japánból – első kézből galambospeter 2025. 10. 06. A BME két hallgató-tudósítójától sokat megtudhatsz arról, mi vár rád egy külföldi mobilitás során. BME Erasmus Hogy néz ki egy Erasmus-félév belülről? Valóban csak egy hatalmas buli, vagy valami több annál? Két BME-s hallgató, Domonkos Nikolett és Bacskai Gergő arra vállalkozott, hogy az Instagramon dokumentálja és megosztja saját Erasmus-élményeit – egyenesen a finnországi Tamperei Egyetemről és a japán Waseda Egyetemről.Az utazás előtt megkérdeztük őket, mit várnak a csereprogramtól és önmaguktól, milyen kihívásokra és élményekre számítanak. Niki és Gergő számára egyaránt nagy kérdés, hogyan tudnak beilleszkedni a finn és japán egyetemi közegbe, hogyan képesek majd helytállni egy idegen országban, illetve mennyire lesz elegendő az ösztöndíjuk a megélhetésre. Nikit a hosszú, hideg finn tél és a belföldi utazások lehetősége foglalkoztatja, míg Gergőt elsősorban a kulturális különbségek jelentette kihívások és a japán tantárgyak hazai elfogadtatása.Vajon a japánok valóban visszafogottak a külföldiekkel szemben? Könnyű kapcsolatban maradni az otthoniakkal, ha 8 óra az időeltolódás? El lehet boldogulni egy idegen országban, ha csak angolul beszélsz? Hogyan lehet lelkileg is helytállni több száz vagy akár több ezer kilométerre az otthontól?Kövesd Niki és Gergő Erasmus-élményeit a @bme_erasmus Instagram-oldalon!Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság A BME két hallgató-tudósítójától sokat megtudhatsz arról, mi vár rád egy külföldi mobilitás során. Célközönség Hallgatók, felvételizők Kar Összegyetemi

Másfél tucat BME-s oktató kapta meg az OTDK emlékkitűzőjét galambospeter 2025. 10. 06. A 70 éves konferenciasorozat szervezői már a 100. évfordulóra gondolnak. BME OTDK OTDT A BME 17 munkatársa kapta meg az Országos Tudományos Diákköri Konferencia jubileumi kitűzőjét a verseny 70. születésnapja alkalmából. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöksége több évtizedes munka elismeréseként ítélte oda az OTDK70 Kitűzőt összesen 365 magyarországi és határon túli oktatónak, támogatónak és döntéshozónak.A Műegyetem kitüntetettjei:Charaf Hassan egyetemi tanár, rektorDévényi László címzetes egyetemi tanár (GPK, Anyagtudomány és Technológia Tanszék)Halmos Balázs egyetemi docens (ÉPK, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék)Hórvölgyi Zoltán egyetemi tanár (VBK, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék)Ilyésné Molnár Emese egyetemiadjunktus (GTK, Pénzügyek Tanszék)Józsa János egyetemi tanár (ÉMK, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék)Kiss Rita egyetemi tanár (GP, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék)Kósi Kálmán docens (GTK, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék)Kövesdi Balázs egyetemi tanár (ÉMK, Hidak és Szerkezetek Tanszék)Mészárosné Tőrincsi Mercédesz egyetemi adjunktus (VBK, Szerves Kémia és Technológia Tanszék)Németh Géza egyetemi tanár (VIK, Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék)Pataricza András professor emeritus (VIK, Mesterséges Intelligencia és Rendszertervezés Tanszék)Selényi Endre professor emeritus (VIK, Mesterséges Intelligencia és Rendszertervezés Tanszék)Szilágyi Brigitta egyetemi docens (TTK, Algebra és Geometria Tanszék)Takács Bence egyetemi docens (ÉMK, Általános és Felsőgeodézia Tanszék)Topár József címzetes egyetemi docens (GTK, Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék)Vukoszávlyev Zorán egyetemi adjunktus (ÉPK, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék)A TDK-s hallgatók támogatásában és a tudományos diákköri tevékenység fejlesztésében jelentős szerepet vállaló kitüntetettek a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületének dísztermében tartott ünnepségen vették át a kitűzőt és a vele járó oklevelet. Teljes névsoruk az OTDK honlapján olvasható. Első alkalommal, 1955-ben 119 pályamunkát mutattak be, az idén tavasszal megtartott 37. OTDK-n pedig már 5131 előadás hangzott el. A tudományos diákköri mozgalom folytonosságát és az értékek megőrzését biztosító témavezetők, helyi szervezők generációkon átívelően hozzájárultak a felsőoktatási tehetséggondozás ezen, a világban egyedülálló formájának fennmaradásához – írja közleményében a konferenciát kétévente megszervező OTDT.„A TDK olyan szolgálat, amit a jövő érdekében érdemes megcselekedni, hiszen nincs innováció tehetség nélkül, innováció nélkül pedig nincs magyar jövő” – mondta az ünnepségen Szendrő Péter, az OTDT örökös elnöke, az elismerés alapításának kezdeményezője. “A közvetlen mentor-tanítvány kapcsolat Magyarországon azért különleges, mert rendszerszinten jelenik meg, ilyen nincs máshol a világon” – jelentette ki Weiszburg Tamás, az OTDT elnöke. Remote video URL A rendezvény során a jelenlévők személyes üzeneteit és az eseményen készült fotókat helyeztek el egy időkapszulában, amelyet 30 év múlva, 2055 szeptemberében, az OTDK alapításának 100. évfordulóján lehet majd felbontani, ezzel is jelezve a múlt, a jelen és a jövő közötti szellemi és közösségi kapcsolatot.Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóságfotók: OTDT A 70 éves konferenciasorozat szervezői már a 100. évfordulóra gondolnak. Célközönség Hallgatók, felvételizők Oktatók, kutatók Partnerek Kar Összegyetemi

Miért van az embereknek feltöltött mobiljuk ott is, ahol nincs ivóvíz? galambospeter 2025. 10. 03. Az óriáshálózatként működő víz- és csatornarendszerek megreformálásának szükségességéről, a körforgásos vízgazdálkodásról beszélt a BME-n az IWA főtitkára. BME IWA vízgazdálkodás Nem kell ahhoz szennyezett pocsolyákból szürcsölő, harmadik világbeli gyerekekről szóló műsorokat nézni a tévében, hogy az ember rosszul érezze magát a vécé ivóvízzel öblítésekor. De hiába gondoljuk, hogy ez így nincs rendben, nehéz elképzelni, amint országos szinten kiépítünk egy párhuzamos infrastruktúrát a szürkevíznek – még a házi, egyedi megoldások megvalósítása is realisztikusabbnak tűnik.Pedig van már példa arra, hogy a többféle forrásból nyert víz alacsonyabb minőségű részét elválasztva kezelik a háztartási csapvíztől és külön hálózaton juttatják el oda, ahol mondjuk, üzemek hűtésére használják. A politikai okokból (a szomszédos Malajziával fennálló súrlódásai miatt) vízhiánnyal küzdő Szingapúrban működő rendszer még mindig nem egy párhuzamos lakossági hálózat, de fontos lépés az ésszerűség irányába – többek között ez is kiderült a Nemzetközi Vízügyi Szövetség (IWA) főtitkára, Kala Vairavamoorthy BME-n tartott előadásából. A szingapúri esetben hangsúlyos a vízforrás diverzifikációja. A városállam amellett, hogy vizet importál, illetve tengervizet sótalanít, esővíztározókat működtet, valamint saját szennyvizét is újrahasznosítja. Ez a megoldás is mutatja, hogy az egész vízügy átalakulóban van a világon, a szakemberek sok helyen gondolkodnak azon, hogyan lehetne a rendszert körforgásosssá tenni, kinyerni az értéket az elhasznált vízből – magyarázta a brit professzor.A londoni székhelyű International Water Association a vízgazdálkodás, a vízellátás és a szennyvízkezelés területén dolgozó szakembereket és szervezeteket fogja össze. Célja a tudományos kutatások, az innováció és a fenntartható megoldások előmozdítása a vízhez kapcsolódó kihívások kezelésére. Konferenciákat, kutatási projekteket és tudásmegosztó platformokat szervez, előmozdítva a technológiai fejlődést és a jó gyakorlatok terjesztését. A világszervezet súlya egyre nagyobb a klímaváltozás vízellátást érő hatásai miatt.Kala Vairavamoorthy azt mondta, ez a szemléletváltás újfajta vezetési módszereket és természetesen nagyfokú innovációt követel meg, valamint a fiatal generációk aktív részvételét, hiszen folyamatos nyomás alatt vagyunk: a klímaváltozás, az urbanizáció, az elhasználódó hálózatok és a szigorodó szabályozás külön-külön is komoly problémát jelentenének. A globális Dél vízfogyasztása eközben folyamatosan növekszik.Mindebből az következik, hogy gyorsan kell alkalmazkodnunk, újragondolva, ahogyan használjuk és újrahasznosítjuk a vizet. Ami annál is nehezebb, mivel bizonytalan pályára állunk: a kibocsátás alakulása, a technológia, a beruházások finanszírozásának pontos forrása ismeretlen, az viszont biztos, hogy a költség jelentős lesz. Kala Vairavamoorthy és Charaf Hassan, a BME rektoraA szakember szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a felhasznált energia mennyiségének csökkentése, bár mindenképp örvendetes fejlemény, nem feltétlenül jár együtt a kibocsátásmérséklésével – márpedig az a felelős hozzáállás, ha teljes karbonlábnyomunk csökkentését vesszük figyelembe a döntések során.Az előadásban elhangzott, hogy a szennyvíz újrahasznosításának a technológiája – mint a szingapúri példa is mutatja – rendelkezésre áll, az üzleti modellek kidolgozottsága és a piac érettsége azonban még nincs azon a szinten, hogy széles körben elterjedjen a módszer. Egy teljes ökoszisztémára lenne szükség, mert az egyedi szereplőknek sincs meg a tudásuk ahhoz, hogy a teljes rendszert működtessék. „Érdemes más szektoroktól tanulni, többek között a decentralizációt, hogy meglegyen a rugalmasság és a gyorsaság képessége.”A decentralizáción elsősorban azt értette, hogy a vízgazdálkodásban a helyi, moduláris rendszereké a jövő az óriási hálózatok helyett. Ennek indokoltságát azzal érzékeltette, hogy ha az ember elmegy egy olyan nyomornegyedbe, ahol nincs se tiszta víz, se csatorna, az emberek ott is feltöltött mobiltelefonnal járkálnak, az áramvételt ugyanis meg tudják oldani alternatív forrásokból is – saját a csatornahálózatot azonban egyelőre nem képesek kialakítani. A cél az lenne, hogy ott is legyen tiszta víz, ahova az állami hálózat nem ér el.Ebben segítségünkre lehet akár a mesterséges intelligencia is, ha a vízhálózatok rendelkezésre álló adatait jól értelmezzük, ennek az adattömegnek a 85 százaléka ugyanis egyelőre kihasználatlan. Kala Vairavamoorthy azzal fejezte be, hogy jelenleg három út látszik: minden megy úgy, ahogy eddig; többet költünk a meglévő, nem elég hatékony rendszereinkre; és a valóban jelentős változást hozó paradigmaváltásgp Az óriáshálózatként működő víz- és csatornarendszerek megreformálásának szükségességéről, a körforgásos vízgazdálkodásról beszélt a BME-n az IWA főtitkára. Célközönség Hallgatók, felvételizők Oktatók, kutatók Partnerek Kar Összegyetemi

Miért van az embereknek feltöltött mobiljuk ott is, ahol nincs ivóvíz? galambospeter 2025. 10. 03. Az óriáshálózatként működő víz- és csatornarendszerek megreformálásának szükségességéről, a körforgásos vízgazdálkodásról beszélt a BME-n az IWA főtitkára. BME IWA vízgazdálkodás Nem kell ahhoz szennyezett pocsolyákból szürcsölő, harmadik világbeli gyerekekről szóló műsorokat nézni a tévében, hogy az ember rosszul érezze magát a vécé ivóvízzel öblítésekor. De hiába gondoljuk, hogy ez így nincs rendben, nehéz elképzelni, amint országos szinten kiépítünk egy párhuzamos infrastruktúrát a szürkevíznek – még a házi, egyedi megoldások megvalósítása is realisztikusabbnak tűnik.Pedig van már példa arra, hogy a többféle forrásból nyert víz alacsonyabb minőségű részét elválasztva kezelik a háztartási csapvíztől és külön hálózaton juttatják el oda, ahol mondjuk, üzemek hűtésére használják. A politikai okokból (a szomszédos Malajziával fennálló súrlódásai miatt) vízhiánnyal küzdő Szingapúrban működő rendszer még mindig nem egy párhuzamos lakossági hálózat, de fontos lépés az ésszerűség irányába – többek között ez is kiderült a Nemzetközi Vízügyi Szövetség (IWA) főtitkára, Kala Vairavamoorthy BME-n tartott előadásából. A szingapúri esetben hangsúlyos a vízforrás diverzifikációja. A városállam amellett, hogy vizet importál, illetve tengervizet sótalanít, esővíztározókat működtet, valamint saját szennyvizét is újrahasznosítja. Ez a megoldás is mutatja, hogy az egész vízügy átalakulóban van a világon, a szakemberek sok helyen gondolkodnak azon, hogyan lehetne a rendszert körforgásosssá tenni, kinyerni az értéket az elhasznált vízből – magyarázta a brit professzor.A londoni székhelyű International Water Association a vízgazdálkodás, a vízellátás és a szennyvízkezelés területén dolgozó szakembereket és szervezeteket fogja össze. Célja a tudományos kutatások, az innováció és a fenntartható megoldások előmozdítása a vízhez kapcsolódó kihívások kezelésére. Konferenciákat, kutatási projekteket és tudásmegosztó platformokat szervez, előmozdítva a technológiai fejlődést és a jó gyakorlatok terjesztését. A világszervezet súlya egyre nagyobb a klímaváltozás vízellátást érő hatásai miatt.Kala Vairavamoorthy azt mondta, ez a szemléletváltás újfajta vezetési módszereket és természetesen nagyfokú innovációt követel meg, valamint a fiatal generációk aktív részvételét, hiszen folyamatos nyomás alatt vagyunk: a klímaváltozás, az urbanizáció, az elhasználódó hálózatok és a szigorodó szabályozás külön-külön is komoly problémát jelentenének. A globális Dél vízfogyasztása eközben folyamatosan növekszik.Mindebből az következik, hogy gyorsan kell alkalmazkodnunk, újragondolva, ahogyan használjuk és újrahasznosítjuk a vizet. Ami annál is nehezebb, mivel bizonytalan pályára állunk: a kibocsátás alakulása, a technológia, a beruházások finanszírozásának pontos forrása ismeretlen, az viszont biztos, hogy a költség jelentős lesz. Kala Vairavamoorthy és Charaf Hassan, a BME rektoraA szakember szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a felhasznált energia mennyiségének csökkentése, bár mindenképp örvendetes fejlemény, nem feltétlenül jár együtt a kibocsátás mérséklésével – márpedig az a felelős hozzáállás, ha teljes karbonlábnyomunk csökkentésének célját vesszük figyelembe a döntések során.Az előadásban elhangzott, hogy a szennyvíz újrahasznosításának a technológiája – mint a szingapúri példa is mutatja – rendelkezésre áll, az üzleti modellek kidolgozottsága és a piac érettsége azonban még nincs azon a szinten, hogy széles körben elterjedjen a módszer. Egy teljes ökoszisztémára lenne szükség, mert az egyedi szereplőknek nincs meg a tudásuk ahhoz, hogy a teljes rendszert működtessék. „Érdemes más szektoroktól tanulni, többek között a decentralizációt, hogy meglegyen a rugalmasság és a gyorsaság képessége.”A decentralizáción elsősorban azt értette, hogy a vízgazdálkodásban a helyi, moduláris rendszereké a jövő az óriási hálózatok helyett. Ennek indokoltságát azzal érzékeltette, hogy ha az ember elmegy egy olyan nyomornegyedbe, ahol nincs se tiszta víz, se csatorna, az emberek ott is feltöltött mobiltelefonnal járkálnak, az áramvételt ugyanis meg tudják oldani alternatív forrásokból is – saját a csatornahálózatot azonban egyelőre nem képesek kialakítani. A cél az lenne, hogy ott is legyen tiszta víz, ahova az állami hálózat nem ér el.Ebben segítségünkre lehet akár a mesterséges intelligencia is, ha a vízhálózatok rendelkezésre álló adatait jól értelmezzük, ennek az adattömegnek a 85 százaléka ugyanis egyelőre kihasználatlan. Kala Vairavamoorthy azzal fejezte be, hogy jelenleg három út látszik: minden megy úgy, ahogy eddig; többet költünk a meglévő, nem elég hatékony rendszereinkre; és a valóban jelentős változást hozó paradigmaváltás.gp Az óriáshálózatként működő víz- és csatornarendszerek megreformálásának szükségességéről, a körforgásos vízgazdálkodásról beszélt a BME-n az IWA főtitkára. Célközönség Hallgatók, felvételizők Oktatók, kutatók Partnerek Kar Összegyetemi